Árpás 286 lakosú község a Rába-folyó partján Csornától 15 kilométerre, délkeletre fekszik. Itt húzódott a római korban Savariát Arrabonával összekötő út. Oklevelek szerint 1030-ban Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta a települést. A törökök elől elmenekült lakosság. 1706-ban Bottyán János kurucai kemény harcokat vívtak itt. Az ősi falurész – egykor Kis-Árpás, ma Dombiföld- a Rábca keleti partján terül el.
A Szent Jakab római katolikus plébániatemplom, egykori premontrei apátsági templom, műemlék. Román stílusban épült a XIII. század első felében. 1750 körül barokk stílusban részben átalakították, csak a kéttornyos homlokzat és a szentély maradt változatlan. A berendezés: főoltár XVII. század; mellékoltárok, keresztelőkút, szószék barokk, XVIII. század. A szép barokk főoltárkép ismeretlen festő alkotása. Az előbbin I. Lipót megújítja Magyarország Szent István-i felajánlását a magyarok Nagyasszonyának. Lipót császárral szemben ott állnak az országnagyok: Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Esterházy Pál, stb., s felettünk Mária az ország térképét tartja a kezében.
A fenyőfákkal körülvett háromszögletű téren található a műemlék jellegű Nepomuki Szent János-kápolna. A késő barokk stílusban, 1780 körül épített, kívülről nyolcoldalú, belülről kör alaprajzú épület, festett üvegablakokkal. A falban bemélyített fülke Nepomuki Szent János szobrával.
A kápolna mellett fából készült harangláb és kőkereszt 1898-ból található.
A közelében artézi kút található.

Bodonhely 332 lakosú község Csornától délkeletre, 15 kilométerre fekszik a Rába-folyó partján. A hagyomány szerint Bodó vitéz táborhelyéből alakult ki a település a XII. században.

Csikvánd 527 lakosú község Téttől 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. A község alapítása a tatárjárás utáni időszakra tehető, eredeti neve Chituan. Lakóinak kétharmada evangélikus, egyharmada katolikus. Csíkvánd 1954-1992 között Veszprém megyéhez tartozott.

Felpéc 821 lakosú község Téttől keletre, 7 kilométerre fekszik. Az első írásos emlékek 1250-ből származnak. Felpéc neve a Pechz nemzetségből ered. A település mindig nemesi község volt. Címerében kivont karddal vágtató lovas látható. A török, majd a francia hadak átvonulásáról is maradtak fenn emlékek.
Itt született Inczés Ferenc, a 48-as szabadságharc főhadnagya.
A műemlék evangélikus templom középkori részletekkel is rendelkezik. A templomot 1620-ban építették, majd barokk stílusban átépítették 1776-77-ben. 1794-ben bővítették. Órapárkányos előreugró tornya 1820-ban készült. Síkmennyezetes, karzatos hajójú, a szentély egyenes záródású, melyben XIX. századi szószékoltár látható. Az oltárkép az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázolja. A vörösmárvány keresztelőkút 1905-ben, az orgona 1910-ben készült.
A műemlék jellegű római katolikus templom 1752-ben barokk stílusban épült. Berendezése: szarkofág alakú főoltár térdeplő szentekkel, 1750 körüli barokk alkotás. Udvarán kőkereszt.
A község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű pincék, présházak között, szép környezetben találjuk a Nádas Pincét, mely 1817-ben épült.
A négyhelyiséges lakóházban 1996 tavaszán helytörténeti, néprajzi kiállítás nyílt. A vegyesfalazatú (föld, sár és kő) épület számos átalakítás, felújítás látható nyomát hordozza magán. Szobai mestergerendáján 1819-es datálás olvasható, feltételezhető azonban, hogy az első építési fázis ennél korábbi. Konyhájában XX.  század húszas éveiből való mászókéményes kemence található. Az eresz mindkét végén beépült.
Az ősborókás természetvédelmi terület

Gyarmat 1308 lakosú község a 83-as főközlekedési út és a 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén, Téttől 6 kilométerre, délnyugatra fekszik. Írásos emlékek a XII. századtól említik a települést. 1873-ban nagy tűzvész pusztított a faluban. Gyarmat 1954-1992 között Veszprém megyéhez tartozott.
A műemlék jellegű római katolikus templom 1800-ban épült késő barokk stílusban. 1850 körül átalakították. Tornya a homlokzathoz simul, hajója három boltszakaszos, a szentély félköríves záródású.
Nepomuki Szent János szobrát 1903-ban készült. A török végleges kiűzésének emlékére állították.
A XIX. század közepén épült zsellérházban a XIX-XX, századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence, és a szobai rakott tűzhely sütésre, fűtésre, bemutatókra alkalmatos legyen.
A település feletti Újhegyen található présházsor üdítő látványt nyújt a kirándulóknak. Az 1812-ben központi rendelettel létesített szőlőhegy eredeti állapotát meglepően hűen őrzik a vastag tömésfalú, nádtetős présházak. Hangulatos sétát tehetünk, ha elindulunk a falu szélénél kezdődő „pincesoron”, mely a szőlőhegy „gerincén” vezet végig vagy fél km hosszan. Utunkat balról is, jobbról is majdnem kizárólag régi építésű házikók- vagy ahogyan a helybeliek mondják, „gunyhók” - kísérik számolatlanul. Sok helyen még régi, ma is használatos préseket találunk az épületekben. Különösen szüret idején nagy a felbolydulás, hiszen minden „gunyhónak” hozzátartozó része a szőlőföld, melyről októberben a pincék hordói meglelnek. Az erre kirándulót a helybeliek szívesen invitálják a „gunyhó” mélyére kóstolóra. A dombtetőről a Somló bazaltkúpjának látványában is gyönyörködhetünk.

Gyömöre 1371 lakosú község a 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén, Téttől 4 kilométerre, délkeletre fekszik. A helység régi neve Gemevre. Valószínűleg eddig húzódott az avar gyűrű, erre utal a Gyürháti és a Gyüroldali dűlőnév. Két különálló település volt, összeépülésükkel jött létre Gyömöre. Birtokosai között szerepeltek Gemevrei György, Török Bálint, a győri jezsuiták, az Esterházy család, Cseri basa. 1908-ig Gyöörő volt a község neve.
A műemlék jellegű római katolikus templom barokk stílusban, 1767-1772 között készült el. Építtette Esterházy Károly, Fellner Jakab tervei alapján. Homlokzati órapárkányos tornyát gazdagon képzett, tört vonalú sisak fedi. Berendezése: a díszes főoltár 1666-ból való, a mellékoltárok pedig XVIII. századi alkotások. A bal oldali mellékoltár előtt XV. századi ikon látható. A szószék gazdagon díszített, míves faragású (XVIII. század). Különösen értékesek az 1770 körüli rokokó padok. A templomban szép vörösmárvány keresztelőkút, a templom előtt kőkereszt (1861) található. A dombon álló templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty utcából.
A templom közelében áll az evangélikus harangtorony.
A romantikus stílusú kápolna a temetőben található, melyet Friedrich Károly és Miháldy Borbála építtetett 1928-ban.

Győrszemere 2989 lakosú község a 83-as főközlekedési út és 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén fekszik. Első írásos emlékei 1213-ból származnak, nevét feltehetőleg a Szemere családtól nyerte.
A műemlék jellegű római katolikus templom középkori, XV. századi eredetű, barokk, XVIII. századi épület, majd a XIX. században jelentősen átalakították. Homlokzati tornya hegyes sisakban végződik, támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával zárul.1991-ben újították fel. Homlokzati falában I. és II. világháborús emlékmű látható.
A műemlék jellegű református templom, késő barokk stílusban, 1786-ban épült. Homlokzat előtti tornya gúlasisakos, 1812-ben épült. Szószékoltára van. 1965-ben külső, 1995-ben belső felújítás zajlott, melynek során a padokat kicserélték.
Az evangélikus templom 1807-ben épült, klasszicista stílusban. Kisméretű templom, a széleken körbefutó karzattal. Díszes szószékoltárának képe Krisztus keresztre feszítését ábrázolja.
A Milleneumi emlékmű 1896-ban készült.
A település nevezetessége még a Szent Vendel-képoszlop.

Kajárpéc 1384 lakosú község Téttől keletre, 12 kilométerre fekszik. A település hajdanán két település volt, Kajár és Kispéc. Kajár birtokosáról kapta a nevét, Kispéc neve arra utal, hogy itt lehetett a német eredetű Péc nemzetség származási helye. Leletek bizonyítják, hogy már a római korban lakott hely volt. Kajár első okleveles említése 1037-ből való, Szent István akkor adta a bakonybéli apátságnak. Mindig jelentős szőlő- és gyümölcstermelő terület volt.
A műemlék jellegű kajári római katolikus templom, 1797-1800 között épült homlokzati toronnyal és egyenes záródású szentéllyel, késő barokk stílusban. Berendezése: az 1799-ben készült empire főoltár, képét Schmidt József festette. A szentély mennyezetén látható négy freskó az Isten Bárányát, a négy evangélistát, a bakonybéli bencés kolostort (a templom akkori. kegyurait) és a rendházat örökíti meg. A szószék és a mellékoltárok szintén empire stílusúak. A templom mellett feszület, a kereszt lábánál Mária-szoborral (1911).
A műemlék jellegű kispéci evangélikus templom, klasszicizáló késő barokk (1788), részben átalakítva. Kisméretű homlokzati toronnyal, síkmennyezetes hajóval, egyenes záródású szentéllyel épült. Berendezése: a fakarzat 1794-ből, a szószékoltár és az orgona 1913-ból való.
A helytörténeti és régészeti gyűjtemény a település, kispéci részén, az evangélikus templommal szemközt található az 1994-ben, Németh Gyula tervei szerint készített, tetszetős külsejű épület. Itt kapott helyet az országosan is kiemelkedő értékű régészeti és helytörténeti gyűjtemény, amely Kovács József, helybéli tanító úr több évtizedes munkájának eredménye. Nagyon gazdag az ásatásokból származó gyűjtemény, melyben a kőkorszaki csont- és csiszolt kőeszközöktől a bronzkori és római időkbeli tárgyi emlékeken át a török fegyverekig sokféle érdekes leletet megtalálunk. A kiállítás méltán legértékesebb darabja egy viking kard (32 oldalas múzeológiai tanulmány készült róla), feltehetően az egykor itt élt besenyők szerezték, vagy kapták ajándékba. A magyar történeti emlékeket népvándorlás- honfoglalás kori kengyelek, fegyverek és edények képviselik, de sok a múlt századi, e század eleji használati tárgy is. Látható itt egy kovácsműhely teljes felszerelése, prés 1798-ból, faeke, tulipános láda, csizmahúzó (1762), tűzgyújtó eszközök, stb. Értékes a pénzgyűjtemény, melyben még római érmék is találhatók. A kiállítás jelentőségét tovább növeli, hogy a leletek szinte mind a falu területéről és környékéről származnak. Szemlélődésünk hangulatát pedig az a bemutatási mód biztosítja, melyet a tárlók között járva “megélhetünk”: a nyugdíjas tanár úr, aki gyűjtő és tárlatvezető is egyben, minden tárgy eredetéről tud mesélni, sőt kézbe is adja a leleteket a látogatóknak.
A műemlék jellegű borospincesor az Öregszőlőnél található.

Kisbabot 245 lakosú község Csornától 15 kilométerre, délkeletre, a Rába-folyó partján fekszik. 1222-ben említi először oklevél a helységet. A falut a törökök lerombolták, 1630-ban a német muskétások felgyújtották, majd árvíz és tűzvész pusztította el.

Mérges 81 lakosú község Csornától 15 kilométerre, keletre fekszik. Már a honfoglalás előtt lakott hely volt. A XV. században Mérges Miklós a község ura, aki várat emelt és kőhíddal rendelkezett a Rábán, vámszedés joggal. A várat a törökök pusztították el.

Mórichida 869 lakosú község Téttől 8 kilométerre, a Marcal partján fekszik. Nevének eredete: A Pok nemzetségbeli Móric a birtokán hidat veretett a rÁbán. 1228-as oklevelek már említik a települést, ahol monostort alapítottak. 1414-ben már mezőváros. 1594-ben a törökök elpusztították. A XVIII. század elején a kuruc-labanc harcok elől a lakosság a határszéli mocsaras területekre menekül, itt épül fel a későbbi falu is.

Rábacsécsény 602 lakosú község a Rába partján, Téttől északnyugatra, 11 kilométerre fekszik. Honfoglaláskori település.
Itt született Sibrik Miklós, Rákóczi szárnysegédje, Deák Ferenc édesanyja és Molnár János, az első magyar nyelvű matematikai könyv szerkesztője.

Rábaszentmihály 521 lakosú község Téttől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik, a Rába partján. „Rába föld” néven szerepel először egy 1204-es oklevélben, majd 1234-ben „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordul elő. A török adók és zaklatások miatt a lakosság elmenekült. A XVII. századtól a Nádasdyak, majd az Esterházyak birtoka volt a település. A Világháborúk rengeteg szenvedést okoztak a falunak.
A műemlék római katolikus templom ritkaságszámba menően kisméretű templom a XII. század második felében épült román stílusban. Alaprajza háromkaréjos, a negyedik karéj helyén a kősisakkal fedett, XVII. századi torony áll. Belsejében középkori freskórészletek. Mellette kőkereszt található 1907-ből.

Rábaszentmiklós 148 lakosú község Téttől nyugatra, 12 kilométerre fekszik. Már a római korban lakott hely volt. Gergely győri püspök Bika-föld néven birtokolta a falut. A település a török hódoltság idején elpusztult. 1701-ben bérlőket telepített be a győri püspök, aki az I. Világháborúig a község kegyura volt.
A római katolikus templom XII. században, román stílusban épült. Az oltárképe XVIII. századi alkotás.

Sobor 336 lakosú község Téttől délnyugatra, 25 kilométerre fekszik. Gazdag bronzkori, vaskori és római kori leletek bizonyítják a hely ősi múltját. A török pusztítás után tíz évig lakatlan volt. A Rákóczi-szabadságharcban Vak Bottyán oldalán harcoltak a falu katonái. A XVIII. században a falut a Festetics, majd a Batthyány család birtokolta.
Itt éltek Sobri Jóska, a híres betyár elődei.

Sokorópátka 1055 lakosú község Pannonhalmától 14 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falu első okleveles említése 1258-ból származik. A középkorban a pálos rend mellet a szentmártoni apátságnak is volt itt birtoka. A falut a törökök elpusztították, 1765-ben települtek ide újra szőlőművesek a környékről.
A római katolikus templom 1913-ban épült romantikus stílusú épület. A templom előtti kertben I. világháborús hősi emlékmű és 1899-ből Mária-szoborfülke található.

Szerecseny 938 lakosú község a 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén Téttől 14 kilométerre, délkeletre fekszik. Számos bronzkori, kelta, avar- és Árpád-kori leletet tártak itt fel. A török időkben a pápai várhoz tartozott, később földesurai az Esterházyak voltak.
A településen római katolikus, református és evangélikus templom, valamint tájjellegű ház látható.

Tényő 1428 lakosú község Pannonhalmától 7 kilométerre, nyugatra fekszik. 1216-ból származik első okleveles említése szerint a szentmártoni apátság birtoka. Régi nevei: Thuno, Thinen, Theneu. A török pusztítások után az összeírások pusztaként említik a helyet, az 1642-esw és 1688-as összeírásokban egyáltalán nem szerepel. 1715-ben kezdik betelepíteni.
A műemlék jellegű barokk római katolikus plébániatemplom 1753-ben épült, majd romantikus stílusban átépítették 1886-ban. Homlokzati törtsisakos toronnyal készült. Síkmennyezetes hajóját a keskenyebb szentélytől diadalív választja el. Fő- és mellékoltárai neogót stílusúak, az oltárkép A. Fölsch műve 1886-ból. Keresztelőkútja díszesen faragott. A templom mellett balról barokk homokkőszobor (1780), jobbról kőkereszt.
A műemlék jellegű népi lakóház 1789-ben épült, és 1975 óta tájház. A sárkéményes, soros elrendezésű épület datált mestergerendája szerint 1789-beli. Berendezésével a XIX. század második felének zselléri életet idézi. Búbos kemencéjét hagyományosan építették újjá, a kamrában pedig nagyméretű szövőszék látható. A telken megtalálható a zsellérporta majd minden gazdasági építménye is, a szín alatt gazdasági eszközök állnak. A gondos és látványos kiállítás a Xantus János Múzeum Tényőről származó anyagából készült 1975-ben. Benne egy falu őrzi nagyszülei életét, emlékei.

Tét 4081 lakosú város a 83-as főközlekedési út és a 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén fekszik. Tét két jól elkülönülő részből áll, Tétből és Tétszentkútból. Az utóbbi a korabeli feljegyzések szerint III. Károly haditisztje, Albert Keresztély megálmodta, hogy halálos bajából a téti erdőben eredő forrás vizétől gyógyulhat fel. Valóban így is lett és a haditiszt 1715-ben hálából kis kápolnát építtetett a gyógyerejűnek vallott kút mellé. A magányos kis kápolna, amelyben Segítő Szűz Mária képét helyezték el, hamarosan kis falut vonzott maga köré és az imameghallgatások folytán a környék híres búcsújáróhelye lett. A kápolnához kapcsolódóan időközben templom épült. Ez 1860-ban leégett ugyan, de a püspökség bőkezű adományából újra fölépítették. És hová lett a régi idők dicsősége? A templom falai jelenleg repedeznek, a torony süllyed, a gyógyerejűnek vallott kút vize pedig elapadt. S ahogy a kútban nincs víz, a templom falában viszont annál több van, pusztítja is az épületet rendesen. A Szűzanya tétszentkúti templomának búcsúját ősszel tartják, Mária-naphoz kapcsolódva, szeptember közepén. Minden évben sokan zarándokolnak a kis faluba, részt vesznek a gyertyás körmeneten, a szentségimádáson, az ünnepi szentmisén és részesülnek a teljes búcsúban. A litániát a Magyarok Nagyasszonyának szobránál tartják, amelynek fölirata a következő: „Máriának /Jézus szent Anyjának/ ezer éves hazánk /Nagyasszonyának/ hálával és imával ajánlják/ a téth sz.-kuti bucsusok/ 1896″. A faluban azt mondják, hogy a tétszentkúti gyógyerejű forrás vize a környező földek csatornázása miatt apadt el és azt is keserűen teszik hozzá, hogy a templom felújítására egyelőre vajmi kevés pénz akad. A tétszentkúti ősi búcsújáróhely ennek ellenére is érdemes a figyelemre, érdemes arra, hogy fölkeressük, rövid sétát tegyünk a templom körül, virágot vigyünk a Magyarok Nagyasszonya szoborhoz és titkon kívánjunk valamit, ami már régi vágyunk. 2001. július 1-je óta város.
A műemlék jellegű római katolikus plébániatemplom késő barokk stílusban 1818-ban épült. Tornya a homlokzatból ugrik előre, hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése: klasszicista oltár, padok a XIX. század első feléből.
A műemlék jellegű evangélikus templom klasszicizáló késő barokk stílusban 1778-ban épült, torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, későbarokk szószékoltár (1780 körül). Érdekessége: az oltár a megszokottól eltérően nem a bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. Vörösmárvány keresztelőkút (1868).
A Páduai Szent Antal-kápolna a temetőben található. Előtte kőkereszt (1887). A kápolnától jobbra: az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László lengyel és Münster Ede magyar századosok obeliszk síremléke.
A műemlék tétszentkúti római katolikus templom barokk stílusban 1726-ban épült. Átalakítva a XVIII. század végén. Homlokzati toronnyal és félköríves szentéllyel épült, hajója síkmennyezetes. Az oltárok, szószék, Pietá-szoborcsoport rokokó alkotások, gazdag szobordíszekkel (XVIII. század első fele). A képeket Maulbertsch és Dorffmeister festette. Mellette: Magyarok Nagyasszonya-szobor.
Tét híres szülötte Kisfaludy Károly író, drámaíró, a volt szülőháza előtt szobra áll. Kisfaludy Károly 1788-ban született Téten és 1830-ban hunyt el Budapesten. Kisfaludy Sándor testvéröccse költő, novella- és drámaíró, irodalomszervező, a magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és későbbi kiemelkedő képviselője volt. Téti szülőházát már évtizedekkel ezelőtt lebontották, ezért a helyi Kisszövetkezet irodaépületében alakították ki a jelenleg látható emlékszobát. A kiállítás a győri Xantus János Múzeum közreműködésével készült, Szuh László (1908-1984) gyűjteményének és levéltári dokumentumoknak a felhasználásával. A település neves kutatója mint nyugdíjas, pusztán érdeklődésének hódolva kutatta és gyűjtötte Tét és a Sokoróalja múltbéli relikviáit. Téten gyűjtött családi okiratokat, metszeteket, fotókat és a Kisfaludyak műveinek nagy részét. A kiállított tárgyak 14 tárlóban kaptak helyet, melyből az 13. tárló a szülői házzal, a győri diákévekkel és a családdal kapcsolatos emlékanyagot tartalmazza. A további vitrineket nézegetve ízelítőt kaphatunk drámaírói munkásságából, vígjátékaiból, majd mindezt a balladák, elégiák, novellák és népdalok követik. A 10-13. tárlóban a később kialakult Kisfaludy-kultusz emlékeit, valamint a Budapesti Kisfaludy Társaság és a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör anyagát láthatjuk. Az utolsó tárló a téti Irodalmi Kör, dalárda és színjátszás produktumait mutatja be. Ez a pezsgő irodalmi élet vitte és viszi ma is tovább az író nevét és szellemét. A tárló mellett találjuk Tóth Dezső Kisfaludy szoborportréját (1971). A kijárat felé fordulva Rátkay Endre alkotásával búcsúzhatunk az író szellemiségétől. A Kisfaludy-triptychon a tanár-festőművész három egységből álló táblakép-sorozata. A szép alkotás felöleli Kisfaludy Károly életútjának és művészetének főbb állomásait. Szuh László helyi műgyűjtői tevékenysége és emberi példája által a téti Kisfaludy-kultuszt és a honismereti mozgalmat jelenleg is újabb feladatokra ösztönzi.