Acsád 736 lakosú község Szombathelytől északkeletre, 15 kilométerre fekszik a 15-ös/Sopron-Szombathely/ vasútvonal mentén. A település nevét minden bizonnyal a honfoglaló Acsád vezérnek köszönheti. A falu mellett 1930-ban római kőszarkofág került elő. A határában található Ablánc-malom egy azóta elpusztult falu emlékét őrzi, templomát 865-ben szentelték fel. Magának Acsádnak a neve 1255-ben bukkan fel oklevélben.
A falu híres szülöttje volt Rákosi Jenő, újságíró volt, a 30 milliós magyar birodalom problémájának megfogalmazója, Tisza István lelkes híve.
Acsád középkori eredetű, de barokk stílusban átépített római katolikus temploma Keresztelő Szent János titulusú.
Legnevezetesebb műemléke a Szegedy család XVIII. századi eredetű, de 1824-ben klasszicista stílusban átalakított kastélya. Dísztermében empire stílusú falképek láthatók. A kastélyparkhoz kapcsolódó híres platánsort az 1820-as években telepítették.
Határában szép erdők találhatók, különösen az Ablánc-malom környéke ideális kirándulóhely.

Balogunyom 1158 lakosú község a 86-os főközlekedési út és a 21-es/Szentgotthárd-Szombathely/ vasútvonal mentén, Szombathelytől 6 kilométerre, délre fekszik.

Bozzai 327 lakosú község Szombathelytől 10 kilométerre, keletre fekszik. A Bozzai és Bárdos egyesítéséből keletkezett falu a Kozár-Borzó-patak két partján települt. Első okleveles említése 1271-ből származik. Mindkét falurész neve személynévi eredetű. Templomának titulusa: Szeplőtelen fogantatás. A feudális korban jelentős számú kisnemes lakta.

Bucsu 605 lakosú határközség, a 89-es főközlekedési út mentén, az oszták-magyar határ mellett Szombathelytől 12 kilométerre, nyugatra fekszik. Az Arany-patak mentén települt falu első okleveles említése 1236-ból származik. Eredetileg Bulcsúnak hívták, ami a híres kalandozó vezér szálláshelyével magyarázható.
Árpád-kori eredetű műemléke a Szent Mihály titulusú római katolikus templom, melyben XIV. századi pasztofórium látható. Belső berendezése XVII-XVIII. századi barokk.
A községben több kisebb XIX. századi kúria található.

Csempeszkopács 307 lakosú község a 87-es főközlekedési út mentén, Szombathelytől 16 kilométerre, délkeletre fekszik. A helység a XIX. század közepéig két különálló település volt: Csempeszháza és Kopács.
Jelentős emléke a XIII. században épült román stílusú római katolikus templom. Építéséhez felhasználták a helyszínen talált nagyméretű római téglákat is. A nyugati homlokzat előtt áll a kétemeletes, ikerablakos, négyzetes torony. A déli oldal fő dísze a timpanonnal záródó bélletes kapu. A kapu külső keretezését kétsoros  levéldíszben végződő fogazat adja. A kétsoros fogazás a kapu feletti ívben is folytatódik. A kapu feletti félköríves záródású részben elhelyezett dombormű a kelet felé forduló Agnud Dei két, saját farkába harapó sárkány között. A hajót diadalív választja el a szentélytől. A szentély negyedgömb boltozatán a Hit, Remény, Szeretet allegorikus ábrázolását láthatjuk, s a XVI_XVII. században készültek. A karzat északi falán helyezték el Dorfmeister István Szentháromság című képét, melynek kerete iparművészeti remekmű.

Dozmat 197 lakosú kemenesaljai község a 89-es főközlekedési út mentén, Szombathelytől 10 kilométerre, nyugatra fekszik. A falu első okleveles említése 1290-ből származik.
A XV. századból való gótikus templomot barokk stílusban újították fel 1707-ben.  Templomának titulusa: Szűz Mária.
A helységben több kisnemesi kúria található. Ezek egyikében született Dukai Takách Judit reformkori költőnő.

Felsőcsatár 467 lakosú határközség, Szombathelytől nyugatra, 16 kilométerre fekszik. A nagyrészt horvát nemzetiségűekkel lakott település első okleveles említése 1244-ből származik. Szláv eredetű nevének jelentése: pajzsgyártók. 1933-ban hozzácsatolták Alsócsatárt.
Templomának titulusa: Szent Miklós. A határban emelkedő Vas-hegyen sok hangulatos régi pince van. Köztük egy valószínűleg középkori eredetű Szűz Mária kápolna található. Határában talkumbánya működik.

Gencsapáti 2610 lakosú község a 18-as/Kőszeg-Szombathely/ vasútvonal mentén, Szombathelytől 4 kilométerre, északra fekszik. A Gyöngyös mentén elhelyezkedő település Nagygencs és Gyöngyösapáti egyesítésével jött létre. Gencs első okleveles említése 1288-ból származik, Apátit 1328-ban említik először.
Nagygencs templomának titulusa: Szent Jakab apostol, Gyöngyösapátié pedig Szent István király.
Legjelentősebb látnivalója az egykori Széchenyi kastély, melyben jelenleg gyermekotthon működik. Kastélyparkja védett.
Határában található a szentkúti búcsújáró hely.

Gyanógeregye 156 lakosú község Vasvártól 14 kilométerre, északra fekszik. A Sorok-patak mentén elhelyezkedő település Gyanó és Geregye egyesítéséből jött létre. Gyanó első okleveles említése 1233-ból, Geregyéé pedig 1325-ből származik. Geregye neve azonos azzal az Árpád-kori nemzetségnévvel, melyből a falu későbbi birtokosai az Egerváryak származtak. Csendes, nyugodt fekvése alkalmassá teszi falusi pihenésre.

Horvátlövő 196 lakosú határközség Szombathelytől 19 kilométerre, nyugatra fekszik. A Pinka mentén elhelyezkedő horvát nemzetiségűek által lakott település első okleveles említése 1427-bol származik. Neve azzal kapcsolatos, hogy eredeti magyar lakosai határvédő lövők voltak.
Középkori eredetű templomának titulusa: Szent Anna. Berendezése késő barokk.
A faluban több népi építészeti értéket jelentő XIX. századi pajta található.

Ják 2316 lakosú határközség a 21-es/Szentgotthárd-Szombathely/ vasútvonal mentén fekszik, Szombathelytől délnyugatra, 9 kilométerre fekszik. A település első okleveles említése 1211-ből származik. Ennél azonban sokkal későbbi eredetű. A Ják nemzetség által a XIII. században építtetett Szent György temploma és a mellette álló Szent Jakab kápolna nemzetközi hírű, későromán stílusú műemlék. A régi apát ház telkén nemrég megtalálták a Ják nemzetség Árpád-kori palotájának és lakótornyának alapfalait. A községben több XVIII-XIX. századi lakóépület, kúria található. Híres volt a jáki fazekasság.
A falu központjában, kimagasló dombon helyezkedik el Európa-hírű műemléke, amely a hazai Árpád-kori építészet egyik gyöngyszeme. Az 1214-ben alapított rendház mellé Jáki Nagy Márton comes építette a nemzetségi, kegyúri templomot, amelyet 1256-ban szenteltek fel. A történelem viharos hullámverése többször is megtépázta e templomot. 1532-ben a Kőszeget ostromló törökök portyázó csapatai rongálták meg súlyosan, majd 1660-1666 között Folnay Ferenc apát végeztetett nagyobb átalakításokat a villám sújtotta épületen. Az átalakítások elsősorban a barokk stílus irányába hatottak.  A templom középkori alakját megváltoztató épületrészeket Schulek Frigyes tervei szerint végzett renoválás tűntette el, közelítve az eredeti formáját 1896-1904 között. Az épület leglátványosabb része a nyugati főhomlokzat. Két erőteljes torony zárja közre a főkaput és a felette levő háromszög alakú oromzatot. A főhomlokzat leghíresebb része a bélletes kapu, amely két részből áll: a szobrokkal díszített háromszögű oromzattal lezárt homokfalból és a befelé mélyülő kapubélletből.
A templom főhomlokzatával szemben találjuk az 1260 körül épült és Szent Jakab tiszteletére szentelt kis kápolnát. Az újabb álláspont szerint a község plébániatemplomaként működött. A középkori szerzetesi templomokban ugyanis nem volt szabad úgynevezett plébánosi funkciókat ellátni. Ezért volt szükséges, hogy a templommal egyidőben külön kápolnát építsenek. A kétszintes kápolna nagykaréjos alaprajzú. A felsőszinten lévő ikerablakok gömbös díszítése rokon a templom ablakainál alkalmazott motívummal. Nagyon értékesek a kápolna oltárai, amelyek eredetileg a templomban voltak. A Szent Jakab-főoltár 1770 körül készült. 1750-ből való a Mária-oltár és 1735-1740 között készült a Szent Kereszt-oltár.

Kisunyom 386 lakosú község a 86-os főközlekedési út mentén Szombathelytől 10 kilométerre, délre fekszik.

Meszlen 235 lakosú község Csepregtől 13 kilométerre, délre fekszik.
A római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült. Több átalakítás után és 1756-ban készült barokk főoltárával nyerte el jelenlegi kinézetét.
Az evangélikus templom 1785-ben épült, nevezetessége a XV. századbeli huszita kehely.

Nárai 1066 lakosú község Szombathelytől 8 kilométerre, dél-délnyugatra fekszik. Jelentős emléke az Eörssy-kastély.

Narda 505 lakosú határközség Szombathelytől nyugatra, 13 kilométerre fekszik. A többségében horvátok lakta település első okleveles említése 1221-ből származik. Kisnarda és Nagynarda még ma sem épült össze.
A XIII. századi Árpád-kori templomának titulusa: Szent Kereszt felmagasztalása, Kisnardán pedig Fájdalmas Szűz Anya. A régi plébániaház műemlékileg védett.

Nemesbőd 620 lakosú község a 86-os főközlekedési út mentén Szombathelytől 8 kilométerre, északkeletre fekszik. A település első okleveles említése 1226-ból származik. Jóval régebbi keletkezésű lehet, neve a török nemzetségfő jelentésű szóból keletkezett. A feudális korban kisnemesek lakták.
1788-ban épült római katolikus templomának titulusa: Szent Mihály.

Nemeskolta 375 lakosú község Vasvártól 19 kilométerre, északra fekszik. A nyugodt, csendes környéken elhelyezkedő település első okleveles említése 1288-ból származik. A feudális korban kisnemesek lakták.
Római katolikus templomának titulusa: Szent Márton.
Az egykori Vidos kastély klasszicista stílusban épült.
Népi műemléke a Béke utca 20-as lakóház.

Perenye 649 lakosú község Szombathelytől 9 kilométerre, északra fekszik. Nyugodt, csendes helyen fekvő település első okleveles említése 1333-ból származik. A feudális korban kisnemesek lakták.
Római katolikus templomának titulusa Szent Ágota. Jelenlegi formájában késő barokk, berendezése is ebből a korból származik.
A Fő utca tengelyében a patak parton Nepomuki Szent János kápolna található.

Pornóapáti 394 lakosú határközség Szombathelytől 17 kilométerre, délnyugatra fekszik. A Pinka mentén elhelyezkedő részben németek lakta település első okleveles említése 1221-ből származik. Nevét a Ják nemzetség tagjai által alapított cisztercita apátságnak köszönheti. Maradványai az Ómajor épületei alatt rejtőznek, több XIII. századi kőfaragvány került itt elő.
Mai római katolikus temploma késő barokk, oltárképét Dorfmeister István festette. A főoltár 1681-ből származó szobrai Johannes Metter munkái. Harangja 1464-ből származik. A templom titulusa: Szent Margit.

Rábatőttős 255 lakosú község, Vasvártól északra, 15 kilométerre fekszik. A település két község egyesítésével, Rábatőttősből és Gutaházából alakult ki.
A XIII. században román stílusban épült római katolikus templom a községtől 1 kilométerre, a temetőben áll. 1277-ben bővítették a templomot a közel négyzetes hajóval és toronnyal. E periódus részletformái már gótikusak. A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették. Ekkor 1771-ben készítette idősebb Dorfmeister István freskókat és az oltárképeket is, amelyek Szent Anna halála és Szent József megjelenítése látható. Az épületet egykoron árok vette körül, ez a terepen ma is érzékelhető.

Rum 1213 lakosú község a Rába bal partján, a 87-es főközlekedési út mentén, Vasvártól 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A Rába mentén elhelyezkedő település első okleveles említése 1246-ból származik. Évezredek óta fontos átkelőhely. Már a római korban is itt haladt keresztül a Szombathelyt (Savariát) Péccsel (Sopianaet) összekötő főútvonal. Ennek köszönhette, hogy a középkorban mezővárossá vált.
A Szent László király római katolikus temploma XIII. századi, román stílusú. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
A kiskastély egykor a Rumi családé volt, a török veszély idején erődítmény volt.
A volt Széchenyi-kastély a XIX. század elején, klasszicista stílusban épült, a parkja védett.
Itt született Rumi Rajki István.

Salköveskút 420 lakosú község a 15-ös/Sopron-Szombathely/ vasútvonal mentén, Szombathelytől 10 kilométerre, északkeletre fekszik. A Salfa és Köveskút egyesítésével keletkezett település első okleveles említése 1263-ból származik. Salfát a feudális korban kisnemesek lakták.
Római katolikus templomának titulusa Szent Mihály. Mai formájában barokk, belsejében XVIII. századi Madonna szobor látható.

Sé 1103 lakosú község a 89-es főközlekedési út mentén Szombathelytől 3 kilométerre, nyugatra fekszik. A település első okleveles említése 1404-ből származik. Ennél azonban jóval régebbi. Az Arany-patak mellett már az újkőkorban, 6000 évvel ezelőtt is jelentős település létezett. Itt került elő a szombathelyi Savaria Múzeumban látható leletanyag, legérdekesebb darabja az ún. Séi Vénusz, egy nőt ábrázoló őskori kisplasztika.
Régi, népi épületei közül már csak a Petőfi utca 10. számú telken lévő pajta látható. Római katolikus templomának titulusa Szent Kereszt.

Sorkifalud 667 lakosú község a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely/ vasútvonal mentén, Szombathelytől délkeletre, 16 kilométerre fekszik. A Sorok mentén elhelyezkedő kisebb települések, Dömötöri, Sorkikisfalud, Szentléránt és Taródháza egyesítésével keletkezett. A településrészek közül Dömötörit már 1281-ben említik. A településeken a feudális korban sok kisnemes lakott.
Római katolikus templom a védőszentről elnevezett faluban Szentléránton épült.
Taródházán XVII. századi eredetű, egykori Nádasdy-kastély található, melyet újabban elkezdtek felújítani.

Sorkikápolna 269 lakosú község Szombathelytől délre, 14 kilométerre fekszik. A Sorok mentén elhelyezkedő település Sorkikápolna és Sorkitótfalu egyesítésével keletkezett, a két településrész még ma sem épült egybe. A középkorban Zalaknak hívták, 1278-ban említik elpusztult várát, melynek helyét a közelmúltban feltárták. A mocsaras területen gerenda-rácsszerkezetre alapozott fa lakótorony állt. Jelenlegi nevét arról a kápolnáról kapta, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.

Sorokpolány 814 lakosú község Szombathelytől 12 kilométerre, délre fekszik. A Sorok mentén elhelyezkedő település Sorkipolány és Sorokújfalu egyesítésével jött létre. Polány első okleveles említése 1265-ből származik. Ennél azonban jóval régebbi lehet, mint azt a faluban feltárt kora Árpád-kori temető is mutatja. Feltételezik, hogy eredeti lakosai lengyelek lehettek.
Legjelentősebb műemléke a románkori eredetű római katolikus temploma, melynek védőszentje Nagyboldogasszony. Külső falán XV. századból származó gótikus freskók láthatóak.
Nem messze tőle található az eklektikus stílusú Szapáry-kastély, szép parkkal körülvéve.
A sorokújfalui részen látható a neoreneszánsz stílusú Szapáry-mauzóleum.

Söpte 799 lakosú község Szombethelytől 5 kilométerre, északkeletre fekszik a Szombathely-Újkér összekötő út mentén. Mai formájában barokk templomának titulusa Szent Márton püspök, berendezése a XVIII. századból származik. Kertjében hasonló korú Szentháromság szobor látható. Kazármajor mellett, az úttól keletre négyszögletes sáncvár található. Vitatott, hogy a kelta-korból, avagy későbbről származik-e. A feudális korban kisnemesek lakták.

Szentpéterfa 1079 lakosú határközség Körmendtől 20 kilométerre, északnyugatra fekszik. A Pinka mentén elhelyezkedő zömmel horvátok lakta település első okleveles említése 1221-ből való. Nevét templomának titulusáról kapta. Határállomással rendelkezik Ausztria felé. A leghűségesebb magyar község címet kapta 1923-ban, mert lakossága a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
A római katolikus templom XV. századi eredetű. Az épület mai formájában több korszak nyomait őrzi. Keresztelő medencéje késő román, legtöbb részlete a XV. század második feléből származik. A nyugat-dunántúli „tégla gótika” talán legjelentősebb emléke.

Szombathely 81924 lakosú város a 86-os, 87-es és 89 főközlekedési utak kereszteződésében fekszik. A helység a 15-ös/Sopron-Szombathely/, a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/, a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely/, a 18-as/Kőszeg-Szombathely/, a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/, és a 21-es/Szentgotthárd-Szombathely/ vasútvonalak gócpontja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az őskortól lakott hely volt. Az itt lakó kelta közé telepedtek le a római kereskedők, majd őket követték a katonai egységek is. A vidék jelentőségét és szerepét növelte a fontos kereskedelmi útvonal, a máig fennmaradt Borostyánkőút. Claudius császár i.sz. 50 körül megalapította a mai város elődjét Colonia Claudius Savaria néven, amely négy évszázadon át volt a római birodalom része. Ebben az időben több császár is megfordult itt, néhányan Savariában adták ki fontos rendeleteiket. 860 körül Ditmár salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a XI. század folyamán a győri püspökség tulajdonába került. 1407-ben a város püspöki kiváltságlevelet kapott, amelynek értelmében a dézsmát pénzben fizethette meg, valamint saját bíráskodással és borkimérési joggal rendelkezett. Szombathely történetében a következő nagy  jelentőségű dátum az 1578-as év, amikor a pozsonyi országgyűlés a törökök támadásai elől a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette, mely ezáltal vált a megye székhelyévé. A Bocskai felkelés idején a a várost fenyegető veszélyek elől a levéltárat Németújvárra menekítették, ez azonban nem bizonyult megfelelő lépésnek, ugyanis egy tűzvész során valamennyi okirat elpusztult. A Rákóczi szabadságharc nehéz éveket jelentett az itt élő polgárok életében, hiszen a várost felváltva birtokolták a kurucok és labancok. A bajokat csak tetézte az 1711-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész , amelyben elpusztult a vár és az akkori városháza is. Nagy jelentőségű az 1777-es év, amikor Mária Terézia királynő megalapította a Szombathelyi Püspökséget, élére kinevezve Szily János püspököt. Ekkor Szombathely erőteljes fejlődésnek indult, olyan nagyszabású építkezések indultak, melyek a mai városra is hatással voltak. Felépült a híres barokk épületegyüttes a Püspöki Palota, a Székesegyház, a Papi Szeminárium és az Eölbei-ház. Szombathely békés fejlődését több ízben megzavarták a napóleoni háborúk történései, sőt 1809-ben a franciák meg is szállták a várost. A következő években a természet sem kimélte a várost, 1813-ban árvíz, majd 1817-ben tűzvész sújtotta. 1865-ben elkészült a Bécs- Sopron- Szombathely- Nagykanizsa, majd hat évvel később a Győr- Szombathely – Graz vasútvonal. A kiegyezés megteremtette a város ipari fejlődését, hiszen bankok, hitelintézetek nyíltak, melyek a kereskedelem fellendülését, az idegen tőke beáramlását eredményezték. Az 1800-as évek végén Éhen Gyula polgármestersége alatt Szombathely modern várossá fejlődött, elkészültek a csatornák, utak és házak épültek. A II. Világháború sem múlt el nyomtalanul, az 1945. március 4-ei bombázás során elpusztult a belváros jelentős része, megsérült a Székesegyház és megsemmisült a Városháza, ám a lakosság segítségével újjáépítették a várost. 1950-ben Szombathely területe jelentősen megnövekedett a környező települések hozzácsatolásával. Az elkövetkezendő évtizedekben számos új lakótelep épült, elkészült a Csónakázó-tó, a Fedett Uszoda, valamint az új Városháza.
A megyeszékhely a hagyományok őrzése mellett gyorsan és dinamikusan fejlődik, bővülő gazdasága megteremti a további előrelépés lehetőségét. Szombathelyen egész évben tartalmas és színvonalas programok várják az idelátogatókat, több nemzetközi és országos hírű rendezvénnyel büszkélkedhet a város.

Tanakajd 721 lakosú község a 87-es főközlekedési út mentén Szombathelytől 10 kilométerre, délkeletre fekszik. A Gyöngyös mentén elhelyezkedő település Kiskajd, Nagykajd és Tana egyesüléséből keletkezett, utóbbi első okleveles említése 1217-ből származik.
Az egykori Nagykajdon álló templomának titulusa: Magyarok Nagyasszonya.
Legjelentősebb látnivalója a mai formájában klasszicista stílusú egykori Ambrózy kastély. Jelenleg növényvédelmi kutatóintézet működik benne, szép park övezi.

Táplánszentkereszt 2345 lakosú község a 87-es főközlekedési út mentén Szombathelytől 6 kilométerre, délkeletre fekszik. A Gyöngyös mentén elhelyezkedő település Táplánfa részének első okleveles említése 1447-ből származik. A múltban hét külön faluból jött létre: Táplánfa, Szentkereszt, Szentlőrinc, Bakófa, Tiborcszeg, Péteri, Borotszeg. Közülük kettő templomának titulusáról kapta nevét. A szentkereszti templom románkori eredetű. Több kastélyépület található a településen. A feudális korban kisnemesek lakták.

Torony 1588 lakosú község a 89-es főközlekedési út mentén Szombathelytől 6 kilométerre, nyugatra fekszik. Az Arany-patak mellett elhelyezkedő település Torony és Ondód egyesüléséből alakult ki. A régi falurész Ondód lehet, mely talán a honfoglaló Ond vezér szállásáról kapta nevét, oklevelesen 1288-tól említik. Torony nevét egy középkori nemesi lakótoronyról kaphatta, melynek pontos helyét nem ismerjük, első okleveles említése 1409-ből származik.
Római katolikus templomának titulusa: Szűz Mária neve.

Vasasszonyfa 399 lakosú község Szombathelytől 10 kilométerre, északra fekszik. A település első okleveles említése 1284-ből származik. Neve alapján kezdetben királynéi birtok lehetett. Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva nevű része 1925-ben egyesült.
Római katolikus templomának titulusa Nagyboldogasszony.
Határában avar kori temetőt tártak fel, melynek leletei a Művelődési Házban rendezett állandó kiállításon tekinthetők meg.

Vaskeresztes 346 lakosú határközség Szombathelytől 20 kilométerre, nyugatra fekszik. A Pinka mentén elhelyezkedő, részben németek lakta település első okleveles említése 1221-ből származik. Magyar- és Németkeresztest 1929-ben egyesítették. Határában emelkedik a híres vörösborokat termő Vashegy, sok hangulatos pincével, présházzal. A Diófás-dülőben vaskori halomsírokat tártak fel.
A falu legszebb látnivalója az 1761-ben készült barokk Szentháromság-szobor. Középkori eredetű templomának titulusa: Szent Miklós püspök. Körítő falában barokk kápolnák láthatók.

Vassurány 884 lakosú község a 15-ös/Sopron-Szombathely/ vasútvonal mentén, Szombathelytől 12 kilométerre, északkeletre fekszik. A település első okleveles említése 1286-ból származik. Határában római sírokat találtak, a sírkövek a templom falába építve láthatók.
Legjelentősebb látnivalója az eredetileg Sigray-, majd Schilson kastély. A XVIII. század elején épült szép park övezi.
Római katolikus templomának titulusa: Nagyboldogasszony. Közelében Nepomuki Szent János szobor és Pestis oszlop látható.

Vasszécsény 1389 lakosú község Szombathelytől 9 kilométerre, délkeletre fekszik a 87-es főközlekedési út mentén. A település első okleveles említése 1283-ból származik. Lipártot, melyet 1243-tól említenek 1948-ban csatolták hozzá.
A lipárti római katolikus templom Keresztelő Szent János titulusú, a vasszécsenyié pedig Nagyboldogasszony.
Az Ó-Ebergényi-kastély 1750-ben épült barokk stílusban. Ekkor készült freskókkal és stukkókkal díszített nagyterme.
Az Új-Ebergényi-kastély 1790-ben építették copfstílusban.

Vasszilvágy 384 lakosú község Szombathelytől 15 kilométerre, északkeletre fekszik. A település első okleveles említése 1217-ből származik. Alsó- és Felsőszilvágyot 1935-ben egyesítették. A feudális korban zömmel kisnemesek lakták.
Római katolikus templomának titulusa Szent Miklós püspök.
Az egykori Bezerédj-kastély eklektikus stílusban épült.

Vát 694 lakosú község a 86-os főközlekedési út mentén Szombathelytől 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A település első okleveles említése 1226-ból származik. Határában vaskori sírhalmot ismerünk. A falutól keletre a főút mentén az úgynevezett Szentkútnál régi szervita kolostor helyén egy kápolna található. Vát templomának titulusa Szent Kozma és Damján, Szentkúté Szent István király.

Vép 3707 lakosú nagyközség a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/ és a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonalak mentén, Szombathelytől 6 kilométerre, keletre fekszik. A település első okleveles említése 1186-ból származik. A nagyközség egykor mezőváros volt.
Legjelentősebb látnivalója a hatalmas parkkal övezett középkori eredetű Erdődy-kastély. Jelenleg mezőgazdasági szakoktatási és szaktanácsadó intézet működik benne.
Templomának titulusa Urunk színeváltozása és Szent András. A településen több védett szobor (Immakuláta, Szentháromság, Szent Vendel, Nepomuki Szent János) látható.

Zsennye 104 lakosú község a Rába-folyónál a 8-as főközlekedési út közelében Vasvártól 17 kilométerre, északkeletre fekszik a Sorok-völgyben. A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő település első okleveles említése 1237-ből származik, ennél sokkal régebbi eredetű. Határában római villaépület maradványai és honfoglaláskori aranyékszerek kerültek elő. A feudális korban kisnemesek lakták.
A volt Bezerédj-kastély középkori eredetű, barokk stílusú épület a XVIII. századból, később romantikus stílusban átalakították. A hozzá tartozó igen értékes arborétum 14 hektár területű.
A Szent Cecilia-templom műemlék.