Alsórajk 433 lakosú község Zala megye közép-keleti részén, Nagykanizsától 21 kilométerre, északra helyezkedik el. A település első említése 1247-ben Rayk. Magyar helységnév, amelynek az alapja a szláv Rajak, Rájak személynév. E név viselője lehetett az első idetelepült birtokos. Az Alsó-Rayk névvel, írásos formában először a XV. században találkozunk. A Rayk a szláv Raj személynévből ered. A település agrár jellegű, a vállalkozások is nagyrészt a mezőgazdaság felé irányulnak.
A községben született Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, akinek szülőházát emléktábla jelöli.
A volt Koller István uradalmi kastély ad helyet a Polgármesteri Hivatalnak. A kastélyban kialakítás alatt áll a Kisfaludi Emlékmúzeum, parkjában látható Petőfi Sándor szobra, melyet a híres szobrászművész készített.

Bezeréd 211 lakosú község Zalaszentgróttól 18 kilométerre, délnyugatra fekszik. A helység neve már 1236-ban Bezered. Tiszta magyar helységnév, alapjául régi magyar személynév illetve annak származéka szolgál.
Római katolikus temploma a XIII. század közepén épült. 1730 körül alakították át ,a XIX. században átépítették. Hajójának falai magasak, kisebb ablakokkal. Homlokzat előtti tornya hegyes bádogsisakos.

Búcsúszentlászló 888 lakosú község a 75-ös és 76-os főközlekedési utakat összekötő út mellett fekszik, Zalegerszegtől 11 kilométerre, délkeletre, valamint a 17-es/Szombathely-Nagykanizsa/ vasútvonal mentén. Szent László király az ellenség elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott. Lova kitartó úszás után egy kis szigeten ért partot. A király leugrott lováról és lába nyomán forrás fakadt, melyből gyógyhatású víz folyt. Szent László e helyen kápolnát építtetett. Ez a monda szerint Bucsuszentlászló keletkezésének története.
A hely jellegzetessége a római katolikus templom, mely értékes műemlék, egyben kedvelt búcsújáróhely. A mocsaras területből kiemelkedő kis szigeten a XIII. században épült román stílusú templom. Ez a török időkben elhagyottá vált, és pusztulásnak indult. A XVII. század végén ferencesek települtek ide, és először a kis templomot állították helyre, majd eléje és vele összekapcsoltan 1714-34 között nagy barokk ferences templomot építettek, melynek oltára mögött van az átjárás a románkori templomba.
A templommal egyidőben készült az emeletes rendház, mely ma szociális otthon.

Dióskál 536 lakosú község Keszthelytől 23 kilométerre, nyugatra fekszik. 1256-ban említik először Kaal néven, majd 1796-ban Diós Kál alakban szerepel. Kál volt a neve Bulcsú vezér apjának, akinek a Balaton északi partján és a Zala alsó folyása mentén volt a téli szálláshelye.
A falu római katolikus temploma a XV. században épült, gótikus stílusban. A templom oldalán emléktábla őrzi a falu szülöttjének Virág Benedek pap, tanár, költő, műfordítónak az emlékét.

Egeraracsa 381 lakosú község Keszthelytől 19 kilométerre, délnyugatra fekszik. Az 1454-ből származó forrás egy Eger nevű, az 1330-ból származó Aracha nevű helyet jelöl. A két község 1880-ban Egeraracsa néven hivatalosan is összeolvadt. A település a zalai dombok közt húzódik meg.

Felsőrajk 814 lakosú község az ország dél-nyugati csücskében Zala megye közepén, Pacsától délre, 6 kilométerre helyezkedik el. A település neve Felsew Rayk néven bukkan fel. A település neve a Zalavári Apátság alapító okiratában található először 1019-ben, e hely feltehetőleg a honfoglalás előtt is lakott volt.
1247-ben itt építették az ország első Szent Erzsébet templomát. A XVI. században palánkvárat építettek, amely megsemmisült, majd 1999-ben újra felépítették, amely ma igazi idegenforgalmi látványosság. Szintén a XVI. században épült római katolikus Szent Anna templom, amelyet a törökök felgyújtottak, majd 1879-ben újjáépítettek. Az 1848-49-es szabadságharcban 16 felsőrajki vett részt, akik tiszteletére 1998-ban emlékművet állítottak a művelődési ház parkjában. A sírkertben az I. Világháborús emlékművet Cser Károly szobrászművész alkotta. A II. Világháborús emlékmű 1989-ben készült. Felsorajk község tiszta, rendezett, virágosított, infrastruktúrája kiépített.

Misefa 301 lakosú község Zalaegerszegtől 16 kilométerre, délkeletre fekszik. A község neve 1352-ben: Myxefolua, 1696-ban: Misefa. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele.

Nagykapornak 975 lakosú község a 76-os főközlekedési út és a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely/ vasútvonal mentén, Zalaegerszegtől 12 kilométerre, délkeletre fekszik. 1237-ben Copurmuch, 1784-ben: Nagy Kapornak. Szláv eredetű helységnév. Mint helynév megvan több szláv nyelvben, közszói jelentése: csalánnal benőtt hely.
A helység jellegzetessége a római katolikus templom, mely 1170 körül épült, román stílusban. Eredetileg bencés apátsági templom volt, 1566-ig állt fenn a bencés kolostor, mely hiteles hely volt. Sokszor tartották itt a megyei közgyűléseket és a törvényszéket. Szigetvár eleste után a benedekrendi barátok elhagyták. Az épületet ezután végvárrá alakították át. A nagyon megrongálódott épületet a XVIII. században építették újjá, ekkor kapta a templom belső része a barokk formát. Szószéke copf stílusú. Mellette az egykori apátsági épület áll.

Nemesrádó 329 lakosú község Pacsától 10 kilométerre, északra fekszik. 1251/1255: Raduh. A szerb-horát Rádó személynévből vált minden képző és utótag nélkül helynévvé.

Nemessándorháza 322 lakosú község Zalaegerszegtől 15 kilométerre, délkeletre fekszik. A település nevét 1473-ben Sandorhaza, 1898-ban a ma ismert alakkal jelölték. Magyar helységnév, egy Sándor nevű udvarházról került elnevezésre. A Nemes- előtag egytelkes nemesekre utal. Az erdőkkel és dombokkal körülölelt falu gyönyörű zalai környezetben egy völgyben terül el, ahol a katlanok között három forrás bugyog. A település belterületileg jól tagolt, közepén egy katolikus harangláb áll.

Nemesszentandrás 261 lakosú község Zalaegerszegtől 16 kilométerre, délkeletre fekszik. 1318-ban: Sanctus Andreas, 1444: Zenth Andreas, 1898: Nemesszentandras. A falu templomának titulusa Szent András volt. A Nemes- előtag egytelkes nemesekre utal. A temetőben a hősi emlékművet védett cédrusfasor övezi.

Orbányosfa 146 lakosú község Zalaegerszegtől 20 kilométerre, keletre fekszik. Első írásos említése 1429-ben: Vrbanosfalwa. A mai alak 1773-ban jelenik meg. Az Orbán személynév régi latinos alakjának és a -falva utótagnak az összetételéből alakult.

Pacsa 1886 lakosú nagyközség a 75-ös főközlekedési út és a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely/ vasútvonal mentén, Keszthelytől 20 kilométerre, nyugatra fekszik. 1251: Pacha. Alapja puszta személynév, amely talán a Pál becézője. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Idegenforgalmi nevezetessége a műemlék jellegű kápolnája, amely 1763-ban épült, félköríves szentéllyel. Homlokzati tornyán falazott sisak, ajtaja copf.

Padár 142 lakosú község Zalaegerszegtől 22 kilométerre, keletre fekszik. A falucska neve Podar alakban 1439-ben bukkant fel egy oklevélben. Idegen /német vagy szláv/ személynévből keletkezett magyar helységnév.

Pölöske 891 lakosú község a 75-ös főközlekedési út mentén Pacsától 9 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település neve 1141-ben Plisca alakban szerepelt először írásban. A mellette folyó Pölöske patak neve vonódott át a településre. Magyar helységnév, noha maga a pilis közszó szláv eredetű.
Római katolikus kápolnája a XVIII. században épült, barokk stílusban. Kisméretű országúti kápolna háromszög oromzattal, falpilléres dísszel. Belsejében egyszerű barokk oltár, falfestés.

Pötréte 326 lakosú község Pacsától és Hahóttól egyaránt 8-8 kilométerre, a 17-es/Nagykanizsa- Szombathely/ vasútvonal mentén fekszik. Pötrétét a XIII. század közepétől említik írásos források, 1269-ben találkozhatunk vele Petréte néven. Az 1970-es évektől jelentős tőzegbányászat folyik a település határában. Az így keletkezett 130 hektár halászati vízterület jó horgászati lehetőséget biztosít. A horgászegyesület minden év augusztusában rendezi horgászversenyét. Az ugyancsak augusztusban rendezett falunap kedvelt programja a motoros találkozó. A pacsai vadásztársaság vadászházában a vendégvadászok elhelyezése mellett rendezvények lebonyolítására is lehetőség van.

Szentpéterúr 1045 lakosú község Pacsától 2 kilométerre, északra fekszik. A község nevének első említése 1439-ben Zenthpetherur. Két régi templomáról létezik feljegyzés. Az egyiket Szent Péter és Pál tiszteletére avatták, a másikról 1788-ban említik, hogy az Szent Lukács omladozó temploma.
Ez előbbi épületét a tüskevári pálosok és a helyi nemesek és szabadosok 1754-es összefogásával építették újjá

Zalaigrice 136 lakosú község Pacsától 2 kilométerre, északra fekszik. A település első írásos említése 1251/1255-ben: Igrich, 1898-ban: Zalaigricze. Az Árpád-kori fejedelmi/hercegi/királyi szolgálónépek, az igricek (énekmondók) lakóhelyére utal.

Zalaszentmárton 82 lakosú község Pacsától 6 kilométerre, délkeletre fekszik. A községet 1384-ben Zenthmarton néven említik, a Zalaszentmárton 1907 óta használatos. Az előtag a Zala folyó közelségét jelzi. A község a zalai dombok közt húzódik meg, csöndet és nyugalmat árasztva az ide érkezőknek.
Középkori templomának titulusa Szent Márton volt, akárcsak az 1886-ban épült mai templomé.

Zalaszentmihály 1040 lakosú község a 75-ös főközlekedési út, és a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal mentén fekszik Keszthelytől 26 kilométerre, nyugatra. 1234-ben: Szent Mihály, 1408-ban: Piliskezenthmihal, 1992-ben: Zala-Szent-Mihály. Templomának titulusa Szent Mihály arkangyal volt, a templom 1534-ben elpusztult, de az 1756-ban a dombon emelt mai templom is megtartotta az eredeti templomcímet.